Az Aurora Borealis vagy Északi fény természetes fényjelenség, amely a sarkvidéki régiókban, a mágneses pólushoz közel látható éjszakai égbolton. Ez a gyönyörű látvány a napszélből (főleg elektronokból és protonokból) származó részecskék ütközésének következménye a Föld légkörének molekuláival és atomjaival, ami fénykibocsátást eredményez.
Ez az egész akkor kezdődik, amikor a Nap részecskéket bocsát ki, amelyeket napszélnek nevezünk. Ezek a részecskék jobban behatolnak a légkörbe a pólusoknál, ahol a mágneses mező gyengébb, mint a Föld más részein, egészen addig, amíg ütköznek az oxigén és nitrogén atomjaival nagy magasságokban, ezáltal izgatva a molekuláikat, hogy színes sugárzást bocsássanak ki, amelynek színei a gáz típusától és a magasságtól függenek; például az oxigén zöld vagy vörös fényt bocsát ki, míg a nitrogén kék vagy ibolya fényt adhat.
Az aurora borealis a leggyakoribb téli hónapokban olyan helyeken, mint Skandinávia, Kanada, Alaszka és Észak-Oroszország; azonban időnként még délebbre is látható, nagyon erős napsugárzás miatt. Ez egy lenyűgöző jelenség, amely gyakran vonzza a turistákat, akik látni akarják ezt a csillagászati látványosságot.
Az Aurora egy másik formája, amely 2024 májusában jelent meg, a vörös aurora volt, de ez intenzívebb volt a megszokottaknál, ami azt jelentette, hogy a normális területein túl is megfigyelték, különösen messze délen. A vörös szín akkor keletkezik, ha a napszél részecskéi nagyon energikusak, vagy ha ütköznek az oxigén atomjaival nagyobb magasságokban.
Az Északi Fény Megjelenése Alacsonyabb Szélességen
Az északi fény megjelenése a délebbi szélességeken általában intenzív napszél aktivitás idején történik, például egy nagy napvihar során. Az ilyen események kiterjeszthetik az Északi Fény láthatóságát más területekre, például a déli régiókba, amelyek a normális sarkvidéki zónákon kívül esnek. Ez egy nagyon ritka lehetőség, hogy ilyen messze délen megfigyelhetjük ezt a csillagászati jelenséget.
Az Aurora Borealis Színe
Az aurora borealis színe számos tényezőtől függ, többek között; a Föld légkörében lévő gáz típusa, amely ütközik a napszéllel, az a magasság, amelyben az ütközés bekövetkezik, és a napszél részecskéinek energia tartalma. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan befolyásolják ezek a tényezők az aurora színét:
Gáz Típus
Oxigén
Az oxigén atomjaival való ütközések 100 és 300 km közötti magasságokban zöld fényt okoznak, ami a leggyakoribb aurora szín. Magasabb magasságokban, körülbelül 300 km-től felfelé, az oxigén ritkán vörös fényt is okozhat.
Nitrogén
A nitrogén molekulákkal való kölcsönhatások kék vagy vöröses ibolya színeket eredményeznek. Amikor nagyon energikus napszél részecskék vannak jelen, a kék szín gyakrabban fordul elő.
Ütközési Magasság
Különböző színek különböző magasságokban jelennek meg, az atmoszféra nyomásának és összetételének változásai miatt. Az oxigén zöld színe leggyakrabban 100 km és 300 km között fordul elő, míg 300 km felett az oxigén vörös színű lehet. A nitrogén kék színe még alacsonyabb magasságokban jelentkezik.
Részecske Energia
Az áthatóan erős részecskék képesek behatolni a légkörbe, és alacsonyabb magasságokban molekulákkal találkozni, ami különböző színekhez vezet, amelyeket különböző típusú ütközések magyaráznak.
Ez az oka annak, hogy csodálatos színskálát látunk az auróra során, ami azt jelenti, hogy a napenergia és a Föld légköri rétegei közötti bonyolult kölcsönhatás eredménye. Ezért az auróra borealis vagy északi fény mind gyönyörű, mind tudományosan lenyűgöző.