Hungarian (Hungary)
Korallok és Korallzátonyok: Fedezd fel mindent ezekről a lenyűgöző tengeri organizmusokról
Természet

Korallok és Korallzátonyok: Fedezd fel mindent ezekről a lenyűgöző tengeri organizmusokról

Szerző: Damir Kapustic

Merülj el a korallok és korallzátonyok elbűvölő világában, és fedezd fel az óceán felszíne alatt rejlő csodákat. Valaha is azon tűnődtél, hogy miért ezek az víz alatti városok a Föld egyik legváltozatosabb és legfontosabb ökoszisztémái? Finom kialakításuktól kezdve a tengeri életben betöltött kritikus szerepeikig a korallzátonyok gyönyörűek és elengedhetetlenek bolygónk jólétéhez. Fedd fel a Nagy Korallzátony titkait, egy természeti szépséget, amely évente milliókat vonz. Kíváncsi vagy a korall ékszerekre, vagy arra, hogy miért nélkülözhetetlenek a korallok az orvostudományban? Olvass tovább, hogy megismerd a korallokkal kapcsolatos elképzelhetetlen tényeket és a korallok lenyűgöző életének nagy jelentőségét!

Mik a korallok 

A korallok csodálatos tengeri lények, amelyek kulcsszerepet játszanak az óceáni ökoszisztémákban. Sok apró polip alkotja a koralltelepeket, amelyek kolóniákba tömörülnek. A polipok kicsi, puha testű, cső alakú organizmusok, amelyek csápokkal rendelkeznek a zsákmány elkapására. A Cnidaria csoport egy osztály, ahol megtalálhatók a korallfajok, beleértve a tengeri anemónákat, medúzákat és másokat.

Korallok képe

Korallok képe

Koralltípusok

Kemény korallok (Scleractinia)

A kemény korallok kalcium-karbonát vázakat építenek, amelyek a korallzátony szerkezetét alkotják. Ezek a korallok fajtától és körülményektől függően évente körülbelül 0,5-10 centimétert nőnek, szilárd kalcium-karbonát struktúrákat alkotva, amelyek különböző ütemben nőnek. A legtöbb korallzátony-építő kemény korall átlagos növekedési üteme 1-3 cm/év. Minden kemény korall kolóniát sok kis polip alkot. Tubuláris testük szájjal rendelkezik, amelyet koronacsápok vesznek körül. A legtöbb kemény korall szimbiózisban él mikroszkopikus algákkal, úgynevezett zooxanthellákkal, amelyek fotoszintézist végeznek, és tápanyagokat biztosítanak a korallok számára.

Image

A kemény korallok két fő csoportra oszthatók: Nagy Polipú Kőkorallok (LPS) és Kis Polipú Kőkorallok (SPS).

Euphyllia spp. (Béka tojás, Kalapács, Fáklya korall), Acanthastrea spp., Trachyphyllia geoffroyi (Nyitott agy korall) és Favia spp. (Hold korall) néhány példa az LPS korallokra.

Acropora spp., Montipora spp., Pocillopora spp. (Karfiol korall) és Stylophora spp. az SPS korallok példái.

Puha korallok (Alcyonacea)

A puha koralloknak nincs kemény vázuk, de belső spikuláik (mikroszkopikus tűk) vannak, amelyek némi támaszt nyújtanak. "Puha" néven emlegetik őket, mert textúrájuk inkább bőrre hasonlít, mint bármi másra. Sok hal- és gerinctelen faj talál élőhelyet és menedéket a puha korallok ágai és polipjai között, amelyek egyben táplálékforrást is jelentenek más organizmusok számára, így növelve a biodiverzitást a korallzátonyokon, és hozzájárulva az ökoszisztéma összetettségéhez és egészségéhez jelenlétükkel. A plankton és szerves részecskéket fognak el a vízből, részt véve a korallzátony táplálékhálózatában.

Image

Példák puha korallokra:

A gorgonák, amelyek híresen rajongó alakzataikról ismertek, gyakoriak a zátonyokon, és bonyolultságot adnak az ökoszisztémáknak.

A bőrkorrallok sima, bőrszerű felülettel rendelkeznek, és változatos formákat képesek kialakítani, mint például tányérok vagy ágak.

Sok korallzátonyon gyakoriak a Sinularia nemzetséghez tartozó puha korallok; így hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, valamint a zátonyok szerkezetéhez.

Mit esznek a korallok

A korallfajok többsége szimbiózisban él egy kis algafajtával, amelyet zooxanthelléneknek hívnak, és amelyeket a szöveteikben találnak. Ezek az algák fotoszintézist végeznek, és táplálékot termelnek a napfény felhasználásával. Ezek a mikroorganizmusok szinte 90%-át megosztják fotoszintetikus termékeiknek a korallokkal, például (ezek közé tartozik a glükóz, aminosavak, valamint mások). Ez a kapcsolat lehetővé teszi a korallok számára, hogy egészségesen növekedjenek még a tápanyagban szegény, oligotróf vizekben is.

A korallpolipoknak is vannak csápjaik, amelyek éjszaka kinyúlnak, hogy planktonokat és más kis organizmusokat fogjanak el. A csápok csalánsejtekkel (nematocisztákkal) rendelkeznek, amelyek megbénítják a zsákmányt. Ezenkívül a korallok különböző típusú planktonokat, mint például zooplanktonokat (kicsi tengeri organizmusok) és fitoplanktonokat (tengeri algák) is elfognak. Ezen kívül apró tengeri lények, mint például mikroszkopikus rákfélék; lárvák és detritus is elfoghatók a korallok által.

A vízből közvetlenül felvehetők a feloldott szerves anyagok. Ezek aminosavak, zsírsavak és más kis szerves molekulák formájában lehetnek. Néhány korall közvetlenül a polipjaik felületén keresztül kap tápanyagokat.

A korallok lebegő mikroszkopikus organizmusokat vagy szerves részecskéket csapdába ejtenek nyálkájukkal és csápjaikkal. Ezeknek a koralloknak egyes formái ragadós, nyálkás anyagot termelnek, amely az étkezési részecskéket gyűjti össze a vízáramokon keresztül. Ez a zárt tömeg ezután visszahúzódik a polipokba, ahol megemésztik. Az étkezési stratégiák széles spektrumot mutatnak a nemzetségek között; de mindegyik hatékonyan működik e cél érdekében, mivel sokan sikeres táplálkozási általánosítók, akik egyidejűleg fenntartanak bizonyos fokú specializációt is. A plankton elfogásához napenergiát használnak a zooxanthellék révén, és feloldott szerves anyagokat szívnak fel. Például egyesek nyálkát használnak, míg mások csápokat használnak mikroszkopikus organizmusok és egyéb vízben felfüggesztett törmelékek elfogására. Ez a kombináció különböző táplálkozási módszerekhez vezet, amelyek lehetővé teszik a korallok számára, hogy túléljenek és virágozzanak különböző tengeri környezetekben.

A korallok színei

A korallfajok sokféle színnel rendelkeznek, ami egyedivé és vonzóvá teszi őket. A korall színe a fajtájától, a szimbiotikus algák típusától, a környezeti feltételektől és az élelemhez való hozzáféréstől függ. A korallok természetes színe változatos, és tartalmazhat zöldet, barnát, kéket, lilát, vöröset, rózsaszínt, valamint sárgát és más színeket; ezt a pigmentációt a korallokból származó természetes pigmentek, a környezet és a tápanyagok elérhetőségének kombinációjának tulajdonítják. Ez a széles színskála teszi őket a tenger egyik legvonzóbb élőlényévé.

Image

Mozoghatnak a korallok?

A korallfajok általában nem mozognak, ellentétben más állatokkal. De több módja van annak, hogy ezek az organizmusok vagy azok részei mozogjanak vagy alkalmazkodjanak.

Például a polipok megváltoztathatják helyüket, amikor táplálékot fognak el a vízből, a csápjaik mozgatásával. Ez csak enyhén történik, és főként táplálkozás során, de védelmi célokra is szolgál. A polipok a fény érintésére vagy akár az élelem jelenlétére is kinyílnak és bezárulnak.

Egyes korallkolóniák növekedése új polipok bimbózásával történik a meglévőkből, amelyek lassan terjednek az alapjukon. Ahogy nőnek az alapon, egyes kolóniák megváltoztatják a helyzetüket, bár hosszú idő alatt. Más nemzetségek, mint például a Xenia, "járhatnak" az alapokon keresztül nyújtózva, de nagyon lassú ütemben.

Ezen kívül ez a szakasz lehetőséget ad számukra, hogy új területekre jussanak, mivel a planulák néven ismert lárvák csillókkal úsznak, amíg egy megfelelő helyhez nem tapadnak, ahol metamorfózison keresztül felnőttekké érnek (Wiley 2009).

A mozgás bizonyos gombafélék között is megfigyelhető, amelyek elmozdulhatnak a üledékes alapokon, ellentétben azokkal, akiknek az alapja rögzített, így a folyó áramlásától vagy összehúzódásától függenek (Wiley 2009).

Korall élőhelyek

A világ óceánjainak különböző részei otthont adnak a koralloknak, a legtöbb meleg, sekély trópusi vizekben található. Néhány hely, ahol korallok találhatók:

Nagy Korallzátony

Ausztrália Queensland partjainál található a Nagy Korallzátony, amely a Föld legnagyobb korallzátonya, több mint 2300 kilométer hosszú, és ezernyi tengeri faj otthona.

Korallháromszög

Indonéziát, Malajziát, Fülöp-szigeteket, Pápua Új-Guineát, Kelet-Timort és a Salamon-szigeteket magában foglaló terület a legmagasabb számú korallspeciával rendelkezik (több mint 600) és a halak fajaiból is ezrek találhatók világszerte.

Karib-tengeri korallzátonyok

A Floridai part mentén, beleértve Mexikót, Belizét, Kubát és a Bahamákat, a Karib-tengerben is találhatók korallok. Ez egy nagyon biodiverz táj és fontos ökoszisztéma, annak ellenére, hogy mérete a Nagy Korallzátonyhoz képest kicsi.

Vörös-tenger

A korallok Afrika és Ázsia között nőnek Egyiptom, Szudán, Szaúd-Arábia, Jordánia stb. partjai mentén. A búvárok nagy számban látogatják ezt a helyet, mivel tiszta víz és sokféle korall található itt, ami sok tudományos embert is vonz.

A Indiai-óceánban található korallok közé tartozik a Maldív-szigetek, Seychelles, Mauritius, Andamán-szigetek és Nicobar-szigetek, valamint Madagaszkár partja. Gazdag korallzátonyokban, és gyakran vonzzák a turistákat gyönyörű strandjaik és a magas biológiai sokféleség által táplált víz alatti élet miatt.

Csendes-óceáni korallok

Polinézia, Mikronézia, Fiji, Szamoa és Hawaii sok kis szigeti területtel rendelkezik, amelyek jelentős korallökoszisztémákkal bírnak, amelyek elengedhetetlenek az ott élő emberek és a biodiverzitás számára.

Floridai Keys

A Floridai Keys az Egyesült Államokban található nemzeti park, amely Florida partjainál helyezkedik el, és számos tengeri élőlény otthona, beleértve a korallokat is, így népszerű búvárhelyszín és felfedező célpont a víz alatti világ megismerésére.

Mediterrán és Adriai-tengeri korallok

Bár nem olyan széleskörűek és sokszínűek, mint a trópusi korallzátonyok, a korallok a Mediterrán-tengerben és az Adriai-tengerben is megtalálhatók. Ékszerek készítésére is használják, mint például ez a vörös korall (Corallium rubrum), amely az egyik legismertebb korall ezekben a tengerekben. Kétségtelen, hogy ezeket a fülbevalókat általában 10 méter és 200 méter közötti mélységekben értékesítik a tengerszint alatt. Minden titkosságuk és unalmasságuk ellenére a mediterrán és az adriai tengerek továbbra is kulcsszerepet játszanak az óceáni biodiverzitás megőrzésében és az ökoszisztéma stabilitásának fenntartásában.

MI AZ A KORALLZÁTONY?

A korallzátonyok olyan struktúrák, amelyek korallok kolóniáiból állnak, amelyek a Cnidaria osztályba tartozó tengeri gerinctelen állatok. Ezek a zátonyok a Föld legbiológiailag sokszínűbb ökoszisztémái közé tartoznak gazdagságuk és ökológiai jelentőségük miatt. A korallzátonyok apró, egyedi korall kolóniákkal kezdődnek, amelyek kemény felületekhez, például vulkáni sziklákhoz vagy tengerfenék erodált részeihez tapadnak. Amikor rátapadnak, polipokká fejlődnek, amelyeket planulae lárváknak neveznek, majd osztódnak, kolóniákat alkotva.

EGY KORALLZÁTONY STRUKTÚRÁJA

A zátony felszínén élő korallok láthatók, amelyek apró organizmusokból, úgynevezett polipokból állnak. Ezek a kis polipok kalcium-karbonátot választanak ki, amely felelős a korallszerkezetek építéséért. A polipok folyamatosan újakat hoznak létre, ahogy osztódnak, elterjedve, hogy kolóniákat fedjenek be, így élő korallok rétegeit képezve a felszínen. Ahogy a polip nő, majd elhal, hátrahagyja kalcium-karbonát vázát. A vázak alapot képeznek a zátony számára, amely alatt halott korallrétegek keletkeznek a felette lévő élő korallréteg alatt.

A felszín alatt lévő halott korallok szerkezeti stabilitást biztosítanak a zátonynak, lehetővé téve annak növekedését magasságban és szélességben. A halott korallok kemény felületet kínálnak, amelyhez új korallok tapadhatnak és megtelepedhetnek. A halott struktúrák nem lettek volna alkalmasak a jövő generációi kolóniális polipok által történő benépesítésére, akik otthonaikat ezekből a maradványokból építik. Az ilyen halott vázmaradványok összetett élőhelyeket alkotnak, amelyek menedékhelyeként szolgálnak sok tengeri állat számára, beleértve a halakat, gerincteleneket és algákat, többek között.

 

Nagy Korallzátony

A Nagy Korallzátony a világ legnagyobb korallrendszere és az egyik leglenyűgözőbb természeti csoda. Queensland partjainál található Ausztráliában, és több mint 2,300 kilométer hosszú. Területe körülbelül 344,400 négyzetkilométer. Több mint 2,900 egyedi zátonyból és 900 szigetből áll. 1981-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára, kivételes természeti értéke miatt. 

Image

Ezernyi faj otthona, beleértve több mint 1,500 halfajt, 411 kemény korallfajt, 134 tengeri emlősfajt, és több száz tengeri madárfajt. A korallok mellett a zátony élőhelyet biztosít a tengeri teknősök, cápák, ráják, delfinek és dugongok számára. A Nagy Korallzátony változatos ökoszisztémákat ölel fel, beleértve lagúnákat, mangrove-erdőket, torkolatokat, sekély vizeket és mély zátonyokat. A Nagy Korallzátony kialakulása körülbelül 20 millió évvel ezelőtt kezdődött, míg a jelenlegi formája körülbelül 8,000 éves, az utolsó jégkorszak után. A zátony folyamatos kalcium-karbonát építési folyamat révén nő, amelyet a korallok és más organizmusok végeznek, valamint üledék felhalmozódásával. 

A Nagy Korallzátony évente körülbelül 2 millió turistát vonz, jelentősen hozzájárulva az ausztrál gazdasághoz. Népszerű tevékenységek közé tartozik a búvárkodás, a snorkelzés, a horgászat, a hajózás és a tengeri élőlények megfigyelése. 

A Nagy Korallzátony Tengeri Park Hatóság (GBRMPA) szabályokat érvényesít a zátony megóvása érdekében. A zátony nagy részeit védett területekké nyilvánították, ahol korlátozások vannak érvényben a horgászat, a turizmus és más tevékenységek terén. A kutatási és oktatási programok a zátony állapotának nyomon követésére és annak fontosságáról, valamint a fenyegetésekről való tudatosság növelésére összpontosítanak.

Korall Ékszerek Készítése és Egyéb Szerepek

A korall ékszerek készítése évezredekre nyúlik vissza, és a korall ékszerek gyönyörű daraboknak számítanak, szimbolikus jelentéssel. A vörös korall (Corallium rubrum) a legnépszerűbb anyag az ékszerek készítéséhez, mélyvörös színe miatt. A Földközi-tengerben és az Atlanti-óceánban található meg szakaszokban. 

Image

A korallok kereskedelmét nemzeti és nemzetközi törvények, például a CITES (A veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény) szabályozza, hogy megakadályozza a túlzott kihasználásukat. 

A korallokat biomateriálként használják az orvostudományban, különösen csontpótlásra. A korall kalcium-karbonát hasonlít az emberi csontokra, és elősegítheti a csontképződést ortopédiai és fogászati műtétek során.

A kutatások folytatódnak a korallokból és korall organizmusokból származó bioaktív anyagok új gyógyszerek kifejlesztésére. Például egyes korallból származó anyagok rákellenes, vírusellenes vagy antibakteriális aktivitást mutattak.

A korallzátonyok helyreállítása korall darabokat használ. Az ilyen technikák közé tartozik a korallok ültetése a károsodott területekre, hogy serkentsék a helyreállítási folyamatokat, például a növekedést. A korallokat mesterséges zátonyok létrehozására is használják, hogy javítsák a tengeri élőhelyet, amely elősegíti a horgászatot és az ökoturizmust; emellett természetes hullámvédőként is szolgálnak számos part mentén, így csökkentve az erózió ütemét is.

A korall a szépség és a védelem szimbóluma sok kultúrában világszerte. A hagyományos szertartások során korall ékszereket vagy díszítéseket használnak, amelyeket nagyrészt ebből az értékes anyagból készítenek.

 

Miért Fontosak a Korallok

A korallok fontosak a tengeri ökoszisztémák és az emberi közösségek számára számos okból. Azt lehet állítani, hogy a fontosságukat ökológiai, gazdasági és kulturális szempontból is értékelik. A korallzátonyok élőhelyet biztosítanak a tengeri fajok körülbelül 25%-ának, beleértve a halakat, puhatestűeket, rákokat, tengeri teknősöket és sok más élőlényt.

A korallok bonyolult struktúrákat fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik különböző ökológiai niche-ek kialakulását, támogatva a gazdag biodiverzitást. Jelentős részei az élelmiszerláncoknak, és támogatják számos faj populációit, amelyek táplálékért és menedékért függenek tőlük. A korallzátonyok jelenléte a tengerpartokon csökkenti a hullámok erejét, így természetes hullámgátként működik, védve a strandokat az eróziótól és a viharos áradásoktól. A zátonyok emellett a üledékeket a helyükön tartják, megakadályozva, hogy azok továbbmozduljanak a part felé.

A korallzátonyok élőhelyet biztosítanak sok halfaj számára, amelyek fontosak a helyi vagy kereskedelmi halászati ágazatban életciklusuk bizonyos szakaszaiban. Szépségük és biodiverzitásuk miatt évente milliók látogatnak el a korallzátonyokhoz. A búvárkodás és a snorkelzés jelentős gazdasági hatással van a helyi területekre.

A korallzátonyok elengedhetetlen helyszínek tudományos kutatásokhoz, amelyek segítenek megmagyarázni az ökológiát, az evolúciót, a klímaváltozást és a biotechnológiát, többek között. A korallok létfontosságúak az óceánok egészségének fenntartásához és a globális tengeri fajok túlélési arányának növeléséhez. Ökológiai, gazdasági és kulturális jelentőségük elengedhetetlenné teszi őket a biodiverzitás fenntartása, a helyi társadalmak támogatása, a partok védelme stb. szempontjából.

A korallok védelme és megőrzése

A korallok számos fenyegetéssel néznek szembe a túlélésük érdekében. A klímaváltozás, amely magában foglalja az óceán hőmérsékletének emelkedését és az óceán savasodását, korallfehéredéshez vezet, és gyengíti a vázukat. 

A mezőgazdasági vegyszerekből, műanyagokból és olajszennyezésekből származó szennyezés tovább károsítja a korall ökoszisztémákat. Az eutrofizációból eredő algavirágzások, amelyek a felesleges tápanyagok miatt alakulnak ki, blokkolják a napfényt és csökkentik az oxigénszintet a vízben.

A korall élőhelyek a túlhalászás miatt pusztulnak el, míg az ökológiai egyensúly megbomlik. A korallzátonyokat fizikailag károsítják az emberi tevékenységek, például a turizmus és a földfejlesztés, amelyek fokozzák az üledékképződést, ami elzárja a korallokat.

A tengeri védett területek szabályozhatják a körülöttük zajló tevékenységeket, ami segít a korallok megőrzésében. A szennyezés csökkentése megfelelő hulladékgazdálkodás révén, valamint ökológiai gazdálkodás alkalmazása kulcsfontosságú. A globális erőfeszítések a üvegházhatású gázok csökkentésére segíthetnek mérsékelni a klímaváltozást.

A sérült területek helyreállíthatók aktív zátonyhelyreállító programok révén, például koralltranszplantációval. A korall biodiverzitás létfontosságú bolygónk jövőbeli biztonsági szempontjai szempontjából a partvédelmek tekintetében. Kritikus szerepet játszanak az ökoszisztémákban; nélkülük egyáltalán nem létezne ökoszisztéma. A korallok megőrzése koordinációt igényel, mivel annyira összekapcsolódnak más fajokkal a környezetükben, amelyekből táplálkoznak. A tengerek egészsége a korallok megőrzésén múlik, hogy a termelékenység biztosított legyen ezeken a területeken. A világ társadalmai számára a korallok jelentőséggel bírnak.
 

Összegzés

A korallok többek, mint gyönyörű tengeri organizmusok; életet teremtenek a tenger alatt, otthont adva ezrek fajának, és védve minket a part eróziójától. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek a fajok mennyire ökológiailag fontosak nemcsak önmaguk, hanem az emberek gazdasági jóléte vagy akár kulturális öröksége szempontjából is. Mindazonáltal sürgősen foglalkoznunk kell ezekkel a számos kihívással, amelyek fenyegetik létezésüket, és azonnali lépéseket kell tennünk, különben a dédunokáink nem találnak semmit. Nemcsak a tudósoknak vagy ökológusoknak kell foglalkozniuk ezzel, hanem mindenkinek közreműködnie kell, beleértve engem is. Néhány aprósággal, mint például a műanyag zacskók elkerülésével és az ökoturizmus támogatásával, segíthetünk megmenteni ezeket a törékeny ökoszisztémákat. A sorsunk elválaszthatatlanul összefonódik a korallzátonyok sorsával. Mivel annyira kulcsfontosságúak a tengeri élet számára, a ma végzett befektetésünk a védelmükbe garantálja óceánjaink szépségét és egészségét holnap és az azt követő években.

Image

 

Megosztás: