Az Egyesült Államok Albert Einsteint fogadta utolsó éveiben, amikor továbbra is hozzájárult a fizikához, és politikai, valamint társadalmi szempontból is aktív maradt. Ez a cikk Einstein életének utolsó szakaszát, halálát és tartós örökségét vizsgálja. Olvass tovább, és fedezd fel a géniusz életének végső részét.
Végre Princeton évei
1933-ban, amikor a náci rezsim hatalomra jutott, és a politikai helyzet Németországban romlott, Albert Einstein Amerikába távozott. A New Jersey állambeli Princetonban található Institute for Advanced Study intézményében kezdett dolgozni, ahol élete hátralévő részét töltötte.
A tudományos tevékenység és a társadalmi elkötelezettség szőtte át Einstein életének későbbi éveit. Annak ellenére, hogy idősebb korú volt, mélyen elmerült munkájában, és folyamatosan a világegyetem működésével kapcsolatos tudásra vágyott. Figyelme az egyesített mezőelmélet felé irányult – egy ambiciózus projekt, amely az elektromágnességet és a gravitációt egyetlen elméleti keretbe kívánta egyesíteni, bár ezt a célt nem tudta elérni, de megalapozta a jövőbeli tudományos törekvéseket.
Szószólás és politikai részvétel
Princetonban Einstein a polgári jogok erős támogatója lett, aki a nacionalizmus és a rasszizmus ellen is felszólalt. Egyéb tevékenységei közé tartozott, hogy a NAACP (National Association for Advancement of Colored People) tagja lett, valamint lenyűgöző barátságot alakított ki az egyenlőségért küzdő afroamerikai vezetővel, W.E.B. Du Bois-szal.
A nukleáris fegyverek voltak azok, amelyek ellen Einstein szenvedélyesen harcolt egész életében. Miután részt vett az atomfegyverek létrehozásában, aláírta azt a híres levelet, amelyet Franklin D. Roosevelt elnöknek címeztek, és amelyben az Egyesült Államok kormányát sürgették a nukleáris kutatások folytatására; később fáradhatatlanul kampányolt a leszerelésért, kijelentve, hogy ezek a fegyverek nemcsak használatukkor, hanem még birtoklásukkor is túl sok szükségtelen kockázatot hordoznak, különösen figyelembe véve a potenciális katasztrofális következményeket, amelyek bárhol, bármikor felmerülhetnek véletlen vagy szándékos használat esetén! Az Emergency Committee of Atomic Scientists, amelynek célja az atomfegyverek technológiájának terjedésének megállítása és a békés energiahasználat népszerűsítése volt, ebből a küzdelemből indult.
Magánélet és egészség
A hegedűzés, a vitorlázás és a barátokkal, valamint kollégákkal való időtöltés voltak azok az egyszerű örömök, amelyeket Einstein élvezett magánéletében. Annak ellenére, hogy világszerte ismert volt, soha nem élt fényűzően, az intellektuális törekvéseket értékelte a pénzszerzésnél, még inkább, mivel felismerte, hogy a gazdagság nem egyenlő a boldogsággal, és lehetővé teszi az ember számára, hogy szabadon gondolkodjon pénzügyi korlátok nélkül, így nagyobb felfedezések felé terelve őt.
Ahogy telt az idő, Albert fizikai állapota egyre romlott; több betegség támadta meg, köztük a hasi aorta aneurizma, amely végül az utóbbi életét is követelte. Ennek ellenére, ezek a betegségek ellenére Einstein mentálisan aktív maradt, és folytatta tudományos elméletek kidolgozását egészen az utolsó lélegzetéig.
Albert Einstein halála
1955. április 17-én, a belső hasi vérér (hasi aorta aneurizma) megrepedése miatt Albert belső vérzést kezdett tapasztalni. A Princeton Kórházba szállították, ahol a sebészek műtétet javasoltak, de ő elutasította, mondván, hogy már eleget élt, és bármikor készen áll a halálra; “Szeretnék meghalni, amikor úgy érzem, hogy meg akarok halni – nincs szükség arra, hogy mesterségesen meghosszabbítsák az életemet, miután mindent megtettem.” E szavakat mondta el nem sokkal azelőtt, hogy békésen elhunyt álmában 1955. április 18-án, 76 éves korában. Míg ez az esemény egy korszak végét jelentette, amit tudományos értelemben elért, de társadalmi szempontból is, az ma is jelentős marad az emberek körében világszerte.
Albert Einstein leszármazottai
Még a halála után is Einstein hatása továbbra is növekszik a világ minden táján. Tudományos elméletei, amelyek főként a relativitáselméletre vonatkoznak, átalakították a tér és időről alkotott tudásunkat, emellett alapvető elvekként szolgálnak a mai fizikában. E tudományos áttörések mellett elkötelezte magát a béke, a polgári jogok és más humanitárius ügyek iránt, így maradandó örökséget hagyott a könyörületesség és a társadalmi tudatosság terén.
A halála utáni években tanulmányt végeztek Einstein agyáról, amely számos vizsgálatot indított el, hogy feltárja az ilyen kivételes intelligencia fizikai alapjait. Bár izgalmas felfedezések születtek ezen kutatások során, ami valójában a zsenialitását alkotja, az még mindig a kíváncsiságnak, a képzeletnek és a tudás iránti fáradhatatlan törekvésnek tulajdonítható, ahogyan azt a történelem során különböző tudósok bemutatták.
Albert Einstein: Visszatekintés
Albert Einstein halála egy korszakot jelöl az emberi civilizációban, mert bemutatja nekünk az ő egy oldalát, amit gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni – az emberiességét. Az a tény, hogy mindig hű maradt a tudományhoz, miközben a társadalmi igazságosságot támogatta, időtlen képviselővé teszi az intellektuális fényesség és a morális helytállás összefonódásának.
Ahogy ünnepeljük ennek a nagyszerű embernek az életét, ne felejtsük el, mennyire hatott a tudományos gondolkodásra, messze a határokon túl: ezt mondva, legyenek Albert emlékei megvilágítva azokkal a villanásokkal, amelyek ismeretlen valóságok felé mutatnak, amelyeket az emberiség még nem álmodott meg, hogy lehetségesek legyenek.